mechanisztikus világkép: a világot, a természetet gépezetként felfogó szemlélet, a →mechanikus materializmus világképe. - A newtoni mechanika szerint ha megadjuk a rendszer kezdeti állapotát és vesszük a rendszert alkotó részecskék között fellépő erőket, akkor a rendszer időbeni viselkedése pontosan kiszámítható. Ennélfogva a természet törv-ei egyértelműen meghatározzák a világban történteket. Ennek nyomán a materialista szemlélet a világ egészét gépként működő rendszerként, óraműként fogja fel, amelyben nincsenek véletlenek és ahol az isteni közbeavatkozás léte kizárt. A mechanisztikus felfogást a biológiára is kiterjesztették. Eszerint az élő szervezet sem más, mint részecskék bonyolult csoportosulása, amelyben a szomszédok vakon vonzzák és taszítják egymást, és az ember v. akármely más élő csak a gének túlélőgépei. - A ~ alapjait először a tér és az idő viszonylagosságát kimondó relativitáselmélet rendítette meg, amelynek felfedezése után nem lehetett a gépezetnek helyet adó abszolút térről és az abban rezgésként terjedő erőhatásokról beszélni. A ~re a következő nagy csapást a kvantummechanika törv-ei mérték, melyek szerint a világ kicsiben egészen másképpen, egyáltalán nem gépszerűen viselkedik. Bár a kaotikus viselkedés és az önszerveződés tanulmányozása számos további, a ~ ellen szóló érvet szolgáltatott, az csaknem a 20. sz. végéig áthatotta a tud-os gondolkodást. V.Lá.

Davies, Paul: Isten gondolatai. Ford. Béresi Csilla. Bp., 1995.